Aktuális

 

Kicsi költők – mások tollával

Az egyik irodalom óra feladatai között volt Petőfi Sándor: Megy a juhász szamáron című verse. Ennek kapcsán az 5. osztályos gyerekeknek megadott rímekkel verset kellett írniuk, mégpedig a szamár szemszögéből. Íme egy kis ízelítő az elkészült versekből.

Szabó Ákos: Viszem a juhászt a hátamon

Erős juhász felszállott

A hátamra,

Nehéz nekem, de neki

Nehezebb a bánata.

 

Szomorúan furulyált,

Bánatos a kedve.

Azt csiripelték a madarak,

Beteg a szerelme.

 

Azt kérte tőlem, siessek,

Hát én rohantam.

Nagy fájdalmában vele együtt

Könnyeimbe fulladtam.

 

Elkeseredésében a botjával

A fejemre sújtott.

Megbánja ő, ha meglátja

Rajtam a búbot.

 

Horváth Enikő: Viszem a juhászt a hátamon

Leér a juhásznak a lába,

Mégis felül a hátamra.

Nagytermetű a legény,

De sok a bánata.

 

Furulyázás közben

Igen jó a kedve.

De most szomorú, mert

Élet-halál közt a szerelme.

 

Gyorsan a hátamra ül,

És otthonába rohantam.

Annyira siettem, hogy

Majd megfulladtam.

 

Mérgében a botjával

Egy hatalmasat sújtott.

Sikerült a szamárra

Ütnie egy búbot.

 

Németh Klaudia: Viszem a juhászt a hátamon

Viszem a juhászt,

Felült a hátamra.

Szerelme haldoklik,

Nagy a bánata.

 

A juhásznak

Szomorú a kedve.

Mert

Haldoklik a szerelme.

 

Árkon – bokron

Keresztül rohantam.

Útközben alig kaptam

Levegőt, fulladtam.

 

Botjával rám

Egy nagyot sújtott.

A két fülem között

Hagyott egy búbot.

 

Sebestyén Vanda: Viszem a juhászt a hátamon

Felült a juhász

A hátamra.

Látom, nagyon nagy

Az ő bánata.

 

Semmihez sincs kedve

Haldoklik szerelme.

 

Mondta: siess, siess!

Én meg csak rohantam.

Így nemcsak a szerelme,

Én is fulladtam.

 

Botjával a fejemre

Akkorát sújtott,

Hogy aki nem akarta,

Az is látta a búbot.

 

Hackerschmidt Noémi: Viszem a juhászt a hátamon

Felém sétál a juhász,

S fölpattan a hátamra.

Megyek, megyek s észreveszem,

A juhásznak nagy a bánata.

 

Látom ám,

Nincs jó kedve,

Mert megtudta,

Haldoklik a szerelme.

 

Mondta: Gyorsabban!

Én meg rohantam.

Annyira futottam,

Majdnem megfulladtam.

 

Későn értünk, s mérgében

A juhász bottal sújtott.

Nagyon, nagyon fájt,

S füleimmel éreztem egy búbot.

 

Tóth Vivien: Viszem a juhászt a hátamon

A juhásznak földig ért a lába,

Mégis felült a hátamra.

Nehéz volt a súlya, mégis

Hatszor akkora volt a bánata.

 

Zenélés közben jól érzi magát,

De most rossz a kedve.

Mivel haldoklik

Élete szerelme.

 

Ahogy csak tudtam,

Olyan gyorsan rohantam.

Rohanás közben,

Majdnem megfulladtam.

 

A juhász mérgében a fejemre

Egy bottal nagyot sújtott.

Majd a két fülem között

Ott is hagyott egy búbot.

 

Vargyas Milán: Viszem a juhászt a hátamon

Már megint

Felült a hátamra.

És nagyon nagy

A bánata.

 

Nem nagyon van

Az életre kedve,

Mert haldoklik

A szerelme.

 

Mint a szélvész,

Rohantam,

Közben majd

Megfulladtam.

 

Rám akkorát

Sújtott,

Hogy alig tudta

Lenyomni a búbot.

 

Vargyas Barnabás: Viszem a juhászt a hátamon

Rápattant a juhász

A hátamra.

Haldoklik babája,

Ezért nagy a bánata.

 

Nagyon rossz

A kedve,

Mert beteg

A szerelme.

 

Hazafelé

Rohantam,

Teljesen

Kifulladtam.

 

Botjával rám

Akkorát sújtott,

Hogy a bicskával

Nyomta le a búbot.

 

Vargyas Zsófia: Viszem a juhászt a hátamon

Az én gazdám

Felpattant a hátamra.

Lába lelóg

És nagy a bánata.

 

Füves réten furulyált,

Mert épp arra volt kedve,

De hallja ám,

Haldoklik szerelme.

 

Árkon – bokron keresztül

Rohantam,

De hiába futottam,

Ráadásul fulladtam.

 

Lassú futásom miatt

A fejemre akkorát sújtott,

Egy hét alatt tüntette el

Homlokomról a búbot.

Utoljára módosítva: 2013-10-17 09:42:01